A tanulásról

2016.07.06 09:38

    Sok helyen látom mostanában az első ránézésre jogosnak tűnő kérdést, hogy vajon van e értelme az iskolában a "kovalens kötésről", a "másodfokú egyenlet megoldó képletéről", vagy éppen a "Boyle Mariotte" törvényről tanulni. Kicsi az esélye annak, hogy az ember hétköznapi élete során olyan helyzetbe kerüljön, amikor ezen tanulmányoknak a hasznát veszi. Magam is tanultam, talán elmondhatom, hogy anno meg is tanultam és ma már nem túl sokat tudnék mondani ezekről a törvényszerűségekről, tekintettel arra, hogy valóban nem használom őket.

    Valljuk be, olyan világban élünk, ahol a TUDÁS-t ezen ismeretek testesítik meg. A TUDÁS-t diplomában, nyelvvizsgában, képletekben és oklevelekben mérjük. És aztán az egészet jól elfelejtjük...

    Ezzel együtt -gondolom most sokaknak nem tetsző dolgot fogok állítani- állítom, hogy szükség van ezen feleslegesnek látszó tanulmányokra. Hogy miért? Mert -véleményem szerint- nem az a fontos, hogy ezeket a tudomány számára elengedhetetlen felismeréseket tudjuk e, hanem az a folyamat az érdekes, amíg elsajátítjuk. Mire megtanuljuk, mire elérünk a TUDÁS-nak nevezett hegy csúcsára, addigra megtanulunk rendszerben gondolkodni, felismerni folyamatokat és analógiákat, bizonyítani alapvetéseket és használni olyan ismereteket, amiket magunkénak mondhatunk.

    Spirituális megközelítésben két felől is fontosnak érzem a feniteket. 

    Egyrészt ahogy mondani szokás, "Az út a fontos, az út a boldogság". És valóban... Ki tagadná, hogy bár szenvedett a matek órán és félt a feleléstől, utólag mégis mennyi kellemes élménye fűződik a középiskolás éveihez, a tanuláshoz, vagy éppen a "nem tanuláshoz".

    Másrészt hiszem, hogy a megvilágosodásnak is -bár sokan mondják, hogy egyetlen tüsszentéstől is felismerhető lehet a végső igazság- része a tanulás, a gyakorlás, a sok kudarc és sikerélmény egyaránt. Vajon a végén az a bizonyos élmény a megvilágosodás? Nem lehet, hogy pont most történik és a mindennapok küzdelmei maga a világosság? 

    Addig is tanuljunk. Matematikát, kémiát és kinek kinek karmája szerint az élet mindennapjainak tanításait. Sose tudhatjuk mi mire jó.