Az egyensúlyról
Azt hiszem nem lehet nem észrevenni - bármennyire is mindent átitat a karma és a spirituális okfejtések tömkelege - anyagi világban élünk. Nem - vagy inkább -, nem csak a pénzt értem az "anyagi világ" alatt, hanem önmagában azt a materialista közeget, melyben a nem spirituális emberi lény él, alkot, táplálkozik, szaporodik. Persze ezzel nem mondtam újat. De miért is érdekes ez?
Minthogy egyre több, a dolgok mögé látó, önmagát "avatottnak", "megtértnek" ne adj' Isten "megvilágosodottnak" valló lassan már-már szentté avatható gyógyító, gondolkodó társunk jelenik meg, egyre több vélemény is fogalmazódik meg a hétköznapi kérdések kapcsán. Nem győzünk minden mögött magyarázatot keresni, mindennek az okát, okozóját, lelki eredetét s a majdani következményét keressük közösségi portálokon, Google-ban, szakkönyvekben, vagy éppen maguknál a LÁTÓknál. Valószínűleg sosem adtak el a Földön annyi Tarot kártyát, ingához, pálcához, varázsvesszőhöz szükséges anyagokat, írtak ezoterikával foglalkozó könyvet, mint napjainkban. Ami persze önmagában véve nem baj.
Hiszem ugyanakkor, hogy mind a spirituális életnek, mind pedig a minket körülvevő anyagi világnak a másikkal együtt van csak értelme. Természetesen lehet úgy csinálni, hogy csak az egyikkel fogalkozuk és nem veszünk tudomást a másikról. Lehet hajszolni a pénzt, alapvető elveket és energiákat figyelembe nem véve. Sokan teszik ezt. Van ki azért mert nem hisz, s van aki azért, mert nem akar hinni. Nyilván van még számtalan oka (mennyivel jobb is az a pénz ha megvan, hiszen vehetek nagyobb autót) nem hiszem, hogy ezen bejegyzés terjedelme elég lenne, hogy felsoroljuk.
Ki lehet persze próbálni a másik végletet is. Belevethetjük magunkat a vallásba, valamilyen újszerű spirituális irányzatba és megtagadhatjuk önmagunkat. Vonulhatunk kolostorba, mutogathatunk ujjal azokra, akik este megisszák jóízűen a sörüket, vagy éppen nem vetik meg az ellenkező nemnek való udvarlást. Kedvenc "esetem" egy sokat gyakorló, de világi életet élő LÁMA története, akinek belerepült egy muslinca a szemébe. Két ifjú (egyébként rendkívül elmélyült tudással bíró) hölgy mindjárt meg is jegyezte: "Melyik szemed? A Bal?" Majd összekacsintottak és fennhangon tették a megjegyzést: "Érted?! A Bal..."
Ternészetesen foglalkozzunk a TANnal (kinek éppen mivel van dolga), nem szeretnék senkit sem a gyakorlásról lebeszélni. És persze, ha már csak annyi hiányzik a megvilágosodáshoz, akkor tegyük le a sörünket is. De hiszem, hogy addig élni kell és közben megélni kell dolgokat! Elfér egymás mellett a kettő, szépen, békében egyensúlyban.... "És nem kell minden f*ngban karmát keresni!"
