A szellemi materializmusról
Előbb otthon kell rendet rakni, aztán utána lehet -persze nem kell- máshol is rákérdezni a takarítás hiányára.....
Csögyam Trungpa: A szellemi materializmus meghaladása című könyve hosszasan taglalja, hogy mi is az a szellemi materializmus és - mily meglepő - hogyan kell azt meghaladni. Na a könyv az sokkal érthetőbb, mint amit a cím sugall.
Az én értelmezésem szerint - és miért ne létezhetnének más értelmezések is? - a szellemi materializmus minden, ami a fejlődés álcája mögé bújva az egónkat hízlalja.
Azt hiszem még nem szembesültem a könyv oldalaival, amikor egyszer egy kedves barátom elmondta, hogy ő rendszeresen adakozik. Adakozik egy alapítványnak. Teljesen meglepődtem, alapvetően az általám már évek óta ismert ember - hogy is mondjam - nem volt egy adakozós típus. (Persze ez meg az én előítéleteim és elvárásaim csomópontja, de hát mit van mit tenni...) Meg is jegyeztem a barátomnak, hogy ez mily meglepő, aki elmesélte, hogy miért adakozik. Elmondta, hogy pénzt akar teremteni és tudja, hogy ha adakozik, akkor azt vissza fogja kapni. Mire megkérdeztem, hogy "és mi van az alapítvány által támogatottakkal?". "Ha már én is jól járok, had jusson nekik is!"
Nos azt hiszem, ha ennél az oknál fogva adakozik valaki az maga a szellemi materializmus. Hosszasan vitatkoztunk arról - bár vitának nem nevezném -, hogy hol van az együttérzés, mennyi ebből a kapzsiság és vajon a karmát mennyire határozza meg a motiváció. Végsősoron mindenki azért igyekszik jó karmát teremteni, mert jót szeretne visszakapni. De lehet ez az alapmotiváció? Nem lehet, hogy ez a fajta adományozás, karmateremtés csak a látszat fenntartása és csak arról szól, hogy elmondhassuk magunkról (fejlődés álcája), hogy bizony mi milyen "jó csávók" vagyunk, és még adományozunk is?
Na és akkor eljött a ma reggel. Van egy bizonyos gyakorlat, amit rendszeresen végzek. Ajánlás szerint 45 percig szükséges azt tenni. De egy idő óta, nem 45 percet végzem, hanem "csak" 108-szor, ami kb 15-20 percet jelent. És azon gondolkodtam, hogy miért. Ha a Mestereim azt mondják, hogy 45 percig hasznos, akkor miért csinálom a felét? (Persze a 108 is egy hasznos dolog, de...) Nem lehet, hogy ez is ugyanaz a szituáció? Csinálom, hogy elmondhassam magamról, hogy MA IS MEGCSINÁLTAM. De annyit nem csinálok, amennyi kimozdít a megszokottságból. Nem azt csinálom amit ajánlottak, hanem annak éppen a felét. Vagyis éppen a felét nem csinálom meg. Hogy miért? Mert talán nekem annyi is elég? Mert én jobban tudom? Mert lusta vagyok?
Ma reggel 45 percig végeztem a gyakorlatot....
