Ébredések

2014.10.09 10:59

Mennyire tűnnek fel véletlenszerűen az emberek, történnek az események "találomra"az életünkben?

Hogy tudhatjuk meg, hogy egy-egy felbukkanó hullámnak, egy-egy fuvallatnak mi a célja, miért történik velünk?  És a célon kívül, - ami vagy végrehajtatik vagy nem, - van e más hatása arra, ami történik velünk, ahogy gondolkodunk?

Bizonyára sok gyakorlott és széles látókörű gondolkodó visszakézből adja ezekre a kérdésekre a választ. És bár nekem is van véleményem a fentiekről, mégis a megtapasztalás, a tudatosság, annak felismerése mi folyik a színfalak mögött, néha döbbenetes.

Hogy műkodik például a következő? Ismersz valakit egy-kettő-öt-tíz-harminc vagy akárhány éve. Ott él melletted, veled egy lépcsőházban, látod a facebookon, köszönsz neki a lépcsőházban, egy iskolába jártál vele, vagy ugyanott dolgoztok. És egy-kettő-öt-tíz-harminc évig nem történik ennél több. Felületes beszélgetések, érdeklődés a kedves papa hogylétéről, megállapítások az időjárásról. Igazából még jó szomszédi viszonynak sem mondhatod.

És egy napon arra ébredsz, hogy van egy rés az életedben. Nem működik a házasságod, összeveszel a pároddal, elköltözött a barátod. És abban a pillanatban valami begyújtja a rakétákat. Sosem hívtad randira, nem mentetek teázni, nem beszélgettél vele a buddhizmusról, nem terveztél vele semmi közöset. De akkor abban a pillanatban máris egyértelművé válik, hogy Ő az, aki.... Aki az új értelme az életednek, aki a párod, aki a barátod lesz. Egy pillanat alatt eldől.

Észreveszed azt, amit mindig is tudtál. Ő nem csak a kollégád, volt osztálytársad, lépcsőházi szomszédod. Ő egy igazi, hús-vér-lélek nő, férfi, barát, ember, akinek olyan értékei vannak, amitől bizony fenékre ülsz. Aki küzd azért, hogy észrevegyék, hogy Ő nő, aki terápiára jár, mert elvesztette a kedvesét, aki dolgozik a szüleivel való kapcsolatán. És rájössz, hogy Ő a Te lényed titkos vágya. Ő róla álmodtál mindig, Ő fogja az életedet egésszé tenni.

De hol volt eddig? Mi szunnyadt eddig? Hiszen ismered őt egy-kettő-öt-tíz-harminc éve. És persze az, hogy most "eszmélsz", ez is csak apróságoknak, kicsike kis véletlenek sorozatának köszönhető. Egy "ártatlan" céges borozás, amin nem is kellene részt venned, egy "jelentéktelen" facebook komment, vagy csak egyszerre mentek le a lépcsőházban.

És egyszerre megváltozik az életed. És valóban miatta kelsz reggelente, az Ő léte miatt tudsz ellenállni mindennek, Vele tudod megteremteni magadnak azt a világot, amire vágytál. Várod, hogy üzenjen, hogy láthasd, hogy hallhasd, hogy fogd a kezét. Hogy tudasd vele, Te észrevetted.

Vagy...

Vagy elmész a "véletlenek sora" mellett és sosem tudod meg, hogy mi várt rád az ajtó mögött...Nem adsz neki esélyt, nem változtatsz. Marad a jószomszédi viszony. Változol tőle? Észre fogod venni azért, hogy ő egy hús-vér-lélek nő, férfi, ember? Együttérzel majd azokkal, akik küzdenek a nőiességük megéléséért, akik elvesztették a párjukat, akik felnőtt korukban is szüleik hatása alatt élnek? Lehet, "csak ennyi" volt a cél és ezt kellett felismerned? Mennyire véletlen a véletlen? Mi volt a cél? Létezik e helyes döntés? 

Na jó, az utolső három kérdést én sem gondoltam komolyan....